2012. március 31., szombat

Cápatámadások

A mai bejegyzés szomorú apropóját az adja, hogy ma reggel cápatámadás következtében meghalt egy búvár nem messze Perthtől, és mivel ez volt az elmúlt bő 6 hónap alatt a 4. ilyen jellegű haláleset a környéken, gondoltam megérdemel egy saját bejegyzést.

Ausztráliában sok veszélyes állat van. Mielőtt ide jöttünk, bárkinek mondtam, hova készülünk, mindenki rögtön a krokodillal, mérges pókkal és mérgező kígyókkal riogatott. Tény, hogy a krokodilok veszélyesek; viszont Perthtől baromi messze élnek szerencsére. Sok a pók is, viszont fogalmam sincs, hogy melyik veszélyes és melyik nem, ettől függetlenül mindegyiket megölöm. Kígyót is láttunk már párat, de mióta itt vagyunk, még nem hallottam kígyómarásról; aztán most gyorsan utánanéztem a Wikipedián, és lám, az elmúlt 2 évben hárman kígyómarástól is meghaltak (de abból csak egy volt Nyugat-Ausztráliában). Na de térjünk vissza a cápákhoz.

2011 során az egész világon 12 ember halt meg cápatámadás következtében, amiből 3 haláleset Nyugat-Ausztráliában, Perth közelében történt. Ez így azért elég riasztóan hangzik. A valóság azonban az, hogy nem hallottam még olyan emberről, aki a cápák miatt nem járna le az óceánpartra, vagy nem menne be a vízbe. Mi is lemegyünk minden hétvégén. Cápát még nem láttunk, igaz kb. két hónapja volt egy vicces helyzetünk. Body boardoztunk éppen, és Attila egyszer csak felkiált, hogy „cápa!”. Odanézek, tőlünk pár méterre láttam két uszonyt. Hát fogtuk az első hullámot és gyorsan húztunk ki. Aztán a két objektum elkezdett ugrálni, és kiderült, hogy delfinek. Persze húztunk vissza gyorsan, hátha közelebb jönnek. Aztán szépen elkezdtek úszni a parttal párhuzamosan, pár méterre az emberektől, és ugráltak néha, nagy sikerük volt. Azért később kiderült, hogy kb. másfél órával korábban volt egy cápariadó ugyanazon a strandon. Minden népszerű strandon vannak életmentők, akik figyelik a vizet, valamint helikopteres figyelés is van, tehát ha megszólal a riasztó, érdemes elhagyni a vizet.

Akkor vissza a cápatámadásokhoz. Leírom röviden az utóbbi időszak eseteit, és megpróbálok tanulságot vonni. Ki szeretném emelni, hogy nem vagyok a téma szakértője, tehát amiket leírok, azokat TV-ben vagy helyiektől hallottam, illetve újságban és interneten olvastam.

2010. szeptember (Kyle Burden, 21): a srácot body boardozás közben harapta ketté egy cápa Bunker Bay-ben, Perthtől kb. 250 km-re délre (a teste állítólag deréktől felfele lett csak meg). Hozzáértők szerint az időjárás kedvezett a cápatámadásnak, hiszen sötét, borús idő volt, és szemerkélt az eső. A cápáknak állítólag nem jó a szemük, így különösen rossz időben könnyen összetévesztik az embert a fókával. Ehhez még hozzájön az, hogy ahogy a body boardos fekszik a deszkán, békatalpakkal a lábán, lentről tényleg hasonít egy fókára. Ezen kívül állítólag aznap láttak a környéken fókákat is, ami a cápa egyik fő eledele. Tanulság: ne menjünk úszni sötét, felhős időben, illetve ha fókák vannak a környéken.

2011. október (Bryn Martin, 64): a férfi Cottesloe-ban (ami Perth egyik legnépszerűbb strandja) úszott ki a parttól kb. 400m-re lévő bólyához (minden nap leúszta ezt a távot), amikor utoljára látták. Ha jól tudom, a testét sosem találták meg, csak a fürdőnadrágja maradványait. Tanulság: maradjunk a part közelében. Persze ez sem nyújt teljes biztonságot, hiszen végigolvasva az utóbbi 10 év környékbeli támadásait, azért volt olyan, ami térdig érő vízben történt. De azért ez a ritkább eset.

2011. október (George Thomas Wainwright, 32): a texasi fiatalember a Perth partjai előtt fekvő Rottnest sziget közelében búvárkodott, a parttól 500 méterre, amikor megtámadta egy cápa. A hírekben utána minden róla készült fényképen rengeteg hallal mutatták, így az a hír járja, hogy szigonypuskával horgászott; ez azonban nem megerősített. Rottnest szigeten mi is voltunk már, nagyon sokan járnak oda egy napra, vagy több napos nyaralásra. Sőt, a búvártanfolyamokat is ott szokták tartani, mivel gyönyörű a partszakasza. Tanulság: horgásszunk hajóról, ne szigonypuskával, mivel a cápát vonzza a vér.

2012. március (Peter Kurmann, 33): a férfi testvérével búvárkodott a Perthtől 180 km-re délre lévő Stratham közelében, a parttól kb. egy kilométerre, amikor elragadta egy cápa. Ebben az esetben nagyon nehéz tanulságot vonni. Ne búvárkodjunk? Hát nem tudom… Nekünk is tervbe van véve, hogy elvégzünk egy búvártanfolyamot, mielőtt megyünk a Nagy Korallzátonyhoz. Ráadásul ma reggel gyönyörű napos idő volt, tehát a rossz látási viszonyokra sem lehet fogni. Esetleg azt tudnám mondani, hogy csoportosan menjünk búvárkodni, akkor kevesebb az esélye, hogy minket visz el a cápa.; lehetőleg legyenek idegenek is a csoportban.

Ezen kívül volt még januárban is egy eset a Perthtől kb. 1.100 km-re északra lévő Coral Bayben. Erről az az igazság máig nem is hallottam, talán azért, mert a férfi könnyebb sérülésekkel megúszta az esetet. Ez az eset viszont azért riasztó kicsit, mert jövő héten pont oda megyünk mi is kirándulni.

Hát ez a szomorú valóság, Ausztráliában vannak veszélyek; az otthoninál sokkal kevesebb az autóbaleset és az ember által elkövetett bántalmazás, de a természetben sajnos több a veszély. Ezzel meg kell tanulni együtt élni, tehát nem úgy megyünk az utcán, hogy „jaj, mikor mar meg egy kígyó”, és nem úgy megyünk be a vízbe, hogy „jaj, mikor támad meg egy cápa”.

Hogy ne hagyjam az olvasókat lehangolt állapotban, búcsúzóul egy ma reggel készült kép Scarborough beach-ről. A kép különlegessége, hogy a héten megérkezett, vadi új fényképezőmmel készült (az új gép vízálló, sok szép korallt szeretnék vele jövő héten lefényképezni, ma csak próbálgattam). A képen Attila ül, kollégám András pedig szörfdeszkával áll. Ma jó nagy hullámok voltak, rengeteg szörfös volt, köztük sok ügyes is, épp Attiláék is épp őket nézték.


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A bejegyzés első közzététele óta is történtek sajnos esetek...

2012. június (Martin Kane, 62): Az úriember szerencsés volt, mivel sérülés nélkül megúszta az incidenst. Mullalloo strandon (ez Perth egyik északi külvárosa), a parttól 150 méterre korán reggel életmentő edzést tartottak (ilyenkor egy kajakhoz hasonló keskeny hajón térdelve kézzel eveznek), amikor az úr deszkáját kettéharapta egy 3 méter körüli cápa, ő pedig beleesett a vízbe. Szerencséjére egyik társa kimentette, mielőtt a cápa megharapta volna.

2012. július (Ben Linden, 24): A srácnak sajnos nem volt ilyen szerencséje, reggel 9 körül szörfözött a Perthtől 160km-re északra található Wedge sziget közelében, 200 méterre a parttól, amikor megtámadta egy 4 méter körüli cápa. Egy közelben lévő jet-skiző még látta a felsőtestet, ki akarta vinni a partra, de mikor a test közelébe ért és megpróbálta felhúzni a jet-ski hátuljára, a cápa állítólag megpróbálta őt is lelökni a jet-skiről, majd mikor ez nem sikerült, elragadta a testet magával. Maradványokat egyelőre nem találtak. A cápát másfél napig keresték, de nem sikerült megtalálni. Persze a környezetvédők rögtön azt nyilatkozták, hogy ez teljesen hülyeség, mert egyáltalán nem biztos, hogy a jó cápát ölnék meg. Az eset után a halászatért felelős miniszter azt nyilatkozta, hogy esetleg le kéne venni a cápákat a védett fajok listájáról.

2013. november (Chris Boyd, 35): Az eset szörfözés közben történt Gracetown-nál, Margaret River közelében, Perthtől délre. Állítólag a srác bal keze és jobb lábának egy része hiányzott, mikor partra vitték.

A halálos eseteken kívül csak pár kerül be a TV-hírekbe, legtöbbször csak valamilyen érdekesség miatt; pl. pár hónapja egy profi kagylóbúvár (?) (abalone diver) életében másodszor élt túl egy cápatámadást. A valóság viszont az, hogy rengeteg kisebb incidens van, amikről maximum az újságokban lehet olvasni.

Akit érdekel, hogy hány cápát látnak a környéken, érdemes megnézni a Surf Life Saving WA-t a Twitteren (@SLSWA), ahova felteszik, ha láttak valahol cápát; vagyis csak azokat az eseteket, amit jelentenek. A Gracetown-i eset után aznap pl. 4-szer 5-ször több esetet jelentettek, mint egy átlagos napon. Ami viszonylag nyugtalanító még, hogy mostanában hány cápát látnak 20 méterre a parttól...

1 megjegyzés:

  1. Sziasztok Világjárók!
    Hát "nagyon örülünk" annak, hogy mentek az ünnepek alatt, de miért mindig ilyen helyekre? Ezekről az esetekről mi is tudunk többnyire, mert nekem az egyik mániám a Tv-ben az ilyen típusú filmek nézése mint tudod. Ezért is szerintem én vagyok a legnagyobb kroki és kígyó riogatód.
    Nagyon szép lesz az utatok és nagyon várjuk a napi jelentkezéseteket / remélem lesz net ott a világ végén-innen nézve/. Puszi.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...